Általános Vámjogi Tájékoztató
(ÁSZF 1. sz. melléklet)
Hatálybalépés: 2020. január 1.
Az ÁSZF 1. számú mellékleteként az Általános Vámjogi Tájékoztató összeállításának célja az volt, hogy az alábbiakban felsorolt, szakmai szempontok alapján a vámkezeléseket érintő kiemelt kérdéskörökhöz kapcsolódó lényeges kérdésekről a MEGBÍZÓ megfelelő módon tudjon tájékozódni és a vámkezelések során ezek alapján a szükséges információkat a MEGBÍZOTT részére átadja
A tájékoztatóban érintett kiemelt kérdéskörök az alábbiak.
1. vámérték meghatározása
2. import általános forgalmi adó alapjának meghatározása
3. származási kérdések
4. vámuniós és/vagy közösségi státusszal kapcsolatos kérdések
1. Vámérték meghatározása
Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU Parlamenti és Tanácsi Rendelet (a továbbiakban UVK) 70-71. cikk alapján az áru vámértékének elsődleges alapja az ügyleti érték, azaz az áruért az Unió vámterületére irányuló kivitel céljából történő eladáskor ténylegesen kifizetett vagy fizetendő – szükség esetén kiigazított – ár.
A vámérték jogszerű meghatározása alapvető fontosságú a vámkezeléssel kapcsolatban. Amennyiben egy esetleges utólagos Vámhatósági ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a vámérték helytelenül került meghatározásra, úgy annak következménye a vámigazgatási bírság kiszabása illetőleg a Vámhatóság büntető- vagy szabálysértési eljárást is indíthat.
A vámértéket módosító költségek
A vámérték megállapításánál kiigazításként figyelembe kell venni az UVK 71. cikkében foglaltakat:
(1) A vámértéknek a 70. cikk alapján történő megállapításakor a behozott áruért ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árat ki kell egészíteni:
a) a következőkkel, olyan mértékben, ahogyan ezek a vevő számára felmerülnek, de nem szerepelnek az áruért ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árban:
i. jutalék és ügynöki jutalék, a vételi jutalékok kivételével;
ii. azoknak a tárolóeszközöknek a költsége, amelyek vámszempontból a szóban forgó áruval egy tekintet alá esnek; és
iii. csomagolás költsége, beleértve a munkabért és az anyagköltséget egyaránt;
b) az alábbi áruk és szolgáltatások értékével, megfelelően megosztva, ha azokat közvetlenül vagy közvetve a vevő biztosítja ingyenesen vagy kedvezményesen a behozott áruk előállításával és kivitelre történő eladásával kapcsolatban történő felhasználásra, olyan mértékben, ahogyan ez az érték nem szerepel a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árban:
i. a behozott áruba beépített anyagok, alkatrészek, részek és hasonló tételek;
ii. a behozott áru előállításában használt szerszámok, présminták, öntőformák és hasonló tételek;
iii. a behozott áru előállítása során elhasznált anyagok; és
iv. az Unió területén kívül végzett, és a behozott áru előállításához szükséges mérnöki munka, fejlesztés, művészmunka, formatervezés, tervrajzok és vázlatok;
c) az értékelendő árukhoz kapcsolódó azon jogdíjakkal és licencdíjakkal, amelyeket közvetve vagy közvetlenül, az értékelendő áruk eladásának feltételeként a vevő köteles kiegyenlíteni, olyan mértékben, amennyiben az ilyen jogdíjakat és licencdíjakat a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árba nem számították bele;
d) a behozott áru későbbi viszonteladásából, átengedéséből vagy felhasználásából származó bevétel azon részének értékével, amely közvetve vagy közvetlenül az eladóhoz kerül; és
e) az árunak az Unió vámterületére való beszállítása helyéig felmerülő alábbi költségekkel:
i. a behozott áru szállításának és biztosításának költsége; valamint és
ii. a behozott áru szállításával kapcsolatos rakodási és anyagmozgatási költségek.
(2) A ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árhoz történő hozzászámítás az (1) bekezdéssel összhangban kizárólag objektív és számszerűsíthető adatok alapján történhet.
(3) A vámérték meghatározásakor a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árhoz való hozzászámítás csak az e cikkben megállapítottak szerint történhet.
Partnerek közötti kapcsolat vámérték-befolyásoló szerepe
A vámérték meghatározásának másik fontos és alapvető eleme, hogy az ügyletben szereplő vállalkozások kapcsolatban állnak-e egymással, és amennyiben igen, akkor ez a kapcsolat milyen jellegű és a kapcsolat befolyásolta-e az importáru eladási árát.
Kapcsolatban álló személyeknek a vámérték szempontjából az alábbi eseteket kell figyelembe venni:
o tisztviselői vagy vezetői egymás üzleti vállalkozásának
o jogilag elismert üzlettársai egymásnak
o alkalmazói és alkalmazotti viszonyban állnak egymással
o bármely személy a mindkettőjük kibocsátott szavazati jogot biztosító
o részvényeinek vagy egyéb részesedésének részvényeinek vagy egyéb részesedésének 5%-át vagy annál nagyobb részét közvetve vagy közvetlenül tulajdonolja, ellenőrzi vagy birtokolja
o egyikük közvetlenül vagy közvetve ellenőrzi a másikat
o egy harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi
o együttesen közvetve vagy közvetlenül ellenőriznek egy harmadik személyt ugyanannak a családnak tagjai
Az a tény, hogy a vevő és az eladó egymással az előzőekben felsoroltak alapján kapcsolatban állnak, nem feltétlenül zárja ki a vámérték meghatározása során az ügyleti érték (vagyis a számlán szereplő érték) alkalmazását. Feltéve, hogy a tényleges ügyelet értékét ez a kapcsolat nem befolyásolta.
2. Az import általános forgalmi adó alapjának meghatározása
A vámértékhez hasonló fontossággal bír az importált áruk általános forgalmi adó alapjának helyes megállapítása. Ennek megállapítása az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény következő rendelkezései szerint történik:
Adó alapja termék importja esetében
74. §
(1) Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a Közösség területéről korábban munkavégzés céljára ideiglenesen kivitt terméket importál a munkavégzési szolgáltatás igénybe vevője, mint importáló, anélkül, hogy termékét az importot megelőzően értékesítené, az adó alapja
a) a munkavégzési szolgáltatás nyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték, illetőleg
b) az importált terméknek a végzett munka folytán bekövetkezett, pénzben kifejezett értéknövekedése, ha legkésőbb az import teljesítéséig nem állapítható meg az a) pont szerinti ellenérték, vagy ha annak pénzben kifejezett értéke kisebb, mint a terméken végzett munka folytán bekövetkezett értéknövekedés.
75. §
(1) Termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak a következők, feltéve, hogy azokat a 74. § szerint megállapított érték egyébként nem tartalmazza:
a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kívül merülnek fel, másrészt, amelyeket a termék importjához kapcsolódóan vetnek ki, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;
b) a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel, így különösen: a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek.
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontjában említett első rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel.
(3) E § alkalmazásában az első rendeltetési hely az a hely, amely a fuvarlevélen vagy az importált terméket kísérő egyéb okiraton ilyen értelemben szerepel. Ilyen értelmű jelzés hiányában vagy ha az egyértelműen nem állapítható meg, első rendeltetési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol az első le- vagy átrakás történik az importáló közösségi tagállamban.
76. §
Termék importja esetében az adó alapjába nem tartozik bele:
a) az olyan árengedmény, amelyet az eredeti esedékesség lejáratához képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg
b) a korábban beszerzett termék mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény.
3. Származási kérdések
A származó helyzet megállapítása a kiviteli és behozatali vámeljárások során a következő jelentőségekkel bír.
Kiviteli vámeljárások
o A kiviteli vámeljárások esetében az exportőr kérheti a preferenciális származás igazolását annak érdekében, hogy az importőr országba történő bevitel során az árura az általánoshoz képest kedvezőbb vámtétel kerüljön alkalmazásra.
o A MEGBÍZÓ-nak tudomásul kell vennie, hogy az EUR1/EURMED szállítási bizonyítványt, számlanyilatkozatot, és a beszállítói nyilatkozatot a vámhatóság vizsgálhatja. Amennyiben az utólagos vizsgálat során az adatok valótlannak bizonyulnak, az exportőrnek vagy a beszállítónak az eladási ár, annak hiányában az áru értékének egy százalékát, de legalább százezer forint, legfeljebb szervezet esetében egymillió forintig, természetes személy esetében százezer forintig terjedő vámigazgatási bírságot kell fizetnie. Amennyiben a hosszú távú beszállítói nyilatkozat (LTSD) adatai bizonyulnak valótlannak, úgy a beszállítónak egymillió forint bírságot kell fizetnie.
Behozatali vámeljárás
o A behozatali vámeljárás során az importőr az általánoshoz képest kedvezményes vámtétel alkalmazását kezdeményezheti, amennyiben az adott közösségi rendelkezés, preferenciális vagy szabadkereskedelmi megállapodás szerinti származási igazolást (EUR1/EURMED, FORM A, számlanyilatkozat) nyújt be.
Az okmányokat, illetve a számlanyilatkozatot eredetiben kell a vámhatóság részére benyújtani. Az eredeti okmánynak a vámkezelés időpontjában rendelkezésre kell állnia.
o A MEGBÍZÓNAK tudomásul kell vennie, hogy az EUR1/EURMED szállítási bizonyítványt, FORM A származási bizonyítványt, számlanyilatkozatot a vámhatóság vizsgálhatja, amennyiben az utólagos vizsgálat során az adatok valótlannak bizonyulnak
a) vámhiány keletkezése esetén a vámhiány 50%-t kell vámigazgatási bírságként kiszabni,
b) ha vámhiány nem keletkezik, a vámigazgatási bírság szervezet esetében egymillió forintig, természetes személy esetében százezer forintig terjedhet.
A vámkezelésekkel kapcsolatos származási kérdéseket célszerű még a konkrét import, illetve export előtt egyeztetni a MEGBÍZOTTAL.
MEGBÍZOTT minden rendelkezésre álló segítséget, jogi információt és tájékoztatást megad MEGBÍZÓ részére a származási kérdésekkel kapcsolatban.
4. Vámuniós és/vagy közösségi státusszal kapcsolatos kérdések
A vámuniós és/vagy közösségi státusz igazolásával kapcsolatban a MEGBÍZÓNAK az adott vámuniós szerződés (jelenleg: Törökország, San Marino, Andorra), illetőleg a hatályos közösségi rendelkezés alapján kell eljárnia.
Fontos megjegyezni, hogy a vámuniós és/vagy közösségi státusz nem azonos az áru származás helyzetének igazolásával.
A vámuniós és/vagy közösségi státusz igazolás azt jelenti, hogy a kérdéses áru a vámuniós országban (jelenleg: Törökország, San Marino vagy Andorra), illetve a közösségben szabad forgalomban lévő árura állítható ki. Az áru az igazolás alapján a vámuniós megállapodás másik országában vámfizetés nélkül bocsájtható „szabad forgalomba”.
Igazoló okmányok:
o T2L: az áruk közösségi helyzetét igazoló okmány.
o T2LF: olyan közösségi vámterületről vagy vámterületre szállított áruk közösségi helyzetét igazoló okmány, ahol a 77/388/EGK irányelv rendelkezései nem alkalmazandók.
o T2LSM: a San Marinói rendeltetésű áruk vámjogi helyzetét igazoló okmány az 1992. december 22-i EGK–San Marino Együttműködési Bizottság 4/92 határozata 2. cikkének alkalmazása esetén.
o A.TR Szállítási bizonyítvány az EU-Török vámuniós megállapodás keretében közösségi/török státuszt igazoló okmány.
Budapest, 2020. január 1.
Nagy Angéla
Általános Szerződési Feltételek
vámügynöki szolgáltatásokra
(ÁSZF)
Hatálybalépés: 2020. január 1.
I.
BEVEZETÉS
A Vám-Garancia Kft. (a továbbiakban: MEGBÍZOTT), az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vámtörvény) 211. §-ában értelmezett vámügynökként tevékenykedik.
A vámügynöki szolgáltatás nyújtására létesített megbízási szerződés teljesítése során a szerződő jogainak és kötelezettségeinek maradéktalan érvényesítése érdekében jelen „Általános Szerződési Feltételek”-ben (a továbbiakban: ÁSZF) rögzíti azon jogokat és kötelezettségeket, amelyek a szolgáltatás nyújtására létesített megbízási jogviszonyban a szerződő felekre kötelező érvényűek.
II.
ÁSZF CÉLJA, HATÁLYA, MÓDOSÍTÁS, KÉPVISELET FORMÁJA
1. A Bevezetésben megfogalmazott célokon túl a MEGBÍZOTT az Uniós Vámkódexet létrehozó 952/2013/EU Parlamenti és Tanácsi rendelet (a továbbiakban: Uniós Vámkódex) szerint értelmezett „engedélyezett gazdálkodó” (AEO = Authorized Economic Organization) státusz alapjául szolgáló alapelvek elkötelezett képviselője és megvalósítója. A MEGBÍZOTT célja az AEO-státusz fenntartásával, a nemzetközi ellátási láncban részt vevő szereplők tevékenységével járó kockázatok felismerése, kiszűrése és minimalizálása.
2. Az ÁSZF hatálya kiterjed a MEGBÍZOTT által vámügynöki szolgáltatás nyújtására létesített valamennyi megbízási jogviszonyra, illetve elnevezésétől függetlenül valamennyi olyan jogviszonyra, amelyben MEGBÍZOTT vámügynöki szolgáltatást nyújt.
3. A MEGBÍZOTT és a MEGBÍZÓ (a továbbiakban: MEGBÍZÓ) (együttesen: FELEK) egyedi szerződésben az ÁSZF-től –a II/1. pontban foglaltak sérelme nélkül- közös megegyezéssel eltérhetnek, mely esetben erre a szerződésben kifejezetten ki kell térni.
4. Az ÁSZF és annak melléklete az Általános Vámjogi Tájékoztató, a MEGBÍZOTT internetes honlapján www.vamgarancia.hu weboldalon megtekinthető. A MEGBÍZÓ az állandó vámkezelési megbízási szerződés megkötésével elfogadja az ÁSZF előírásait, tudomásul veszi, hogy az ÁSZF az állandó vámkezelési megbízási szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.
5. A MEGBÍZOTT fenntartja a jogot, hogy jelen ÁSZF-et, illetve bármely esetleges mellékletét saját döntése alapján, a mindenkor hatályos jogszabályi keretek között, bármikor egyoldalúan módosítsa, a MEGBÍZÓ külön előzetes értesítése nélkül.
6. A módosítás a módosított ÁSZF-nek a www.vamgarancia.hu weboldalon történő közzétételével azonnal hatályba lép.
A mindenkori hatályos ÁSZF címoldala tartalmazza a hatálybalépés időpontját.
7. A MEGBÍZÓ a vámügynöki szolgáltatás igénybevétele előtt köteles ellenőrizni, hogy történt-e módosítás az ÁSZF-ben. Az adott szolgáltatásra, vagy a FELEK közötti jogviszony keretében végzett bármely tevékenységre, nyilatkozatra az adott szolgáltatás igénybevételekor, tevékenység végzésekor vagy nyilatkozat megtételekor hatályos ÁSZF-et kell irányadónak tekinteni.
8. A MEGBÍZOTT a megbízás teljesítése során, Magyarország területén az EU Vámkódex 5. cikk 6. pontja szerinti „vámjogi képviselő” -ként jár el.
A képviselet formája ennek megfelelően lehet:
- közvetlen – amikor a MEGBÍZOTT a MEGBÍZÓ nevében és érdekében jár el, vagy
- közvetett – amikor a MEGBÍZOTT a saját nevében, de a MEGBÍZÓ érdekében jár el.
A képviselet formája a megbízási szerződésben minden esetben rögzítésre kerül.
9. A képviselet ellátása során a Polgári Törvénykönyv képviseletre és megbízási jogviszonyra vonatkozó rendelkezései az irányadóak azzal a kikötéssel, hogy azt minden esetben a hatályos vámjogszabályok sérelme nélkül kell értelmezni.
III.
VÁM-GARANCIA Kft. főbb adatai
Teljes név: Vám-Garancia Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Rövid név: Vám-Garancia Kft. Cégjegyz. sz.: 15-09-084029
Székhely: 4625. Záhony, Baross G. u. 6/d I. 3.
Levelezési cím: 1107. Budapest, Száva u. 5-7. Adószám: 25840607-2-15
VPID/EORI: HU0043699872 Bankszámla: HU30 10400157-50526754-67691007
Képviseli: Nagy Angéla ügyvezető
A Vám-Garancia Kft. a Nemzeti Adó– és Vámhivatal (továbbiakban: Vámhatóság) által kiadott következő tevékenységi engedélyekkel rendelkező vámügynök:
o AEOC – engedélyezett gazdálkodói „vámjogi egyszerűsítések” tevékenységi engedély
(HU AEOC 711000T8000004745)
o Import ÁFA önadózási tevékenységi engedély
(HU 102000N8002156016)
o Engedélyezett címzetti tevékenységi engedély (elektronikus vám elé állítási engedély)
(HUACEHU101000-2019-ZGO47925)
o Átmeneti megőrzési raktárengedély
(HUTSTHU101000-2019-BXK47912)
o Összkezességi engedély
(HUCGUHU160000-2019-TMM44893)
-
IV.
Tevékenységi körök
1. A Vám-Garancia Kft. tevékenységi körei:
o vámkezelésnél történő közreműködés – közvetlen/közvetett vámjogi képviselettel
o áruk vám elé állítása normál eljárásban vagy engedélyezett címzettként (szerződött partnerek telephelyein)
o vámkalkuláció készítés
o áruk tarifális besorolása
o közösségi származást, vagy áru közösségi státuszát igazoló okmány kitöltés
o vámárunyilatkozat kitöltés – Vámhatósághoz történő elektronikus benyújtással
o import és
o export áruforgalomban
o áruvizsgálatnál történő közreműködés
o mintavételnél történő közreműködés
o vám utólagos eljárások, módosítások teljes körű ügyintézése
o üzletviteli tanácsadás – külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatban
o teljes-körű könyvelői szolgáltatások
2. A MEGBÍZÓ által igényelt konkrét szolgáltatás meghatározására a Felek külön írásos megállapodása irányadó, melynek formája a „Vámkezelési megbízás” formanyomtatvány, ami a weboldalunkról letölthető – eseti, vagy állandó vámkezelési megbízás
3. A MEGBÍZOTT által végzett szolgáltatások igénybevételéért a MEGBÍZÓ szolgáltatási díj fizetésére kötelezett. A szolgáltatási díj mértékét a Felek közötti külön megállapodás, vagy ennek hiányában a MEGBÍZOTT által kialakított hatályos díjlista tartalmazza.
3.1 Alapesetben a szolgáltatási díj fizetése a szolgáltatás igénybevétele során számla ellenében, azonnal, készpénzben történik.
3.2 A FELEK közötti erre vonatkozó külön megállapodás alapján az igénybe vett szolgáltatásokról havonta számolnak el, melyről a MEGBÍZOTT havonta 1 darab számlát készít. A MEGBÍZÓ vállalja, hogy a megkapott számlán szereplő összeget a számla kiállításától számított 8 napon belül, a MEGBÍZOTT számláján megjelölt számú bankszámlájára átutalja. A MEGBÍZÓ tudomásul veszi, hogy késedelmes teljesítés esetén MEGBÍZOTT-at a Ptk. szerinti törvényes késedelmi kamat illeti meg, valamint tudomásul veszi azt is, hogy a szolgáltatási díj késedelmes teljesítése esetén annak megfizetéséig MEGBÍZOTT újabb szolgáltatás nyújtását megtagadhatja, illetőleg MEGBÍZOTT a megállapodást azonnali hatállyal felmondhatja és kárát is érvényesítheti.
3.3 A vámkezeléssel, vámügyintézéssel kapcsolatban felmerülő egyéb díjak, így különösen a közösségi vámok, általános forgalmi adó, szemledíj, egyéb hatósági díjak (pl. növény/állategészségügyi vizsgálat, NAV Szakértői Intézeti vizsgálat stb.) az áruvizsgálattal kapcsolatos díjak (pl. anyagmozgatás, mintavétel), vámudvar használati díj a MEGBÍZÓ-t terhelik. Amennyiben e díjakat a MEGBÍZOTT fizeti meg, úgy azt a MEGBÍZÓ-ra tovább hárítja. A MEGBÍZÓ felé kiállított számla mellékletét képezi a továbbhárított szolgáltatásról kiállított számla/ák másolata.
3.4 A MEGBÍZÓ a jelen ÁSZF elfogadásával hozzájárul, hogy a vámügynöki szolgáltatások teljesítése során MEGBÍZOTT más személy (teljesítési segéd) közreműködését is igénybe veheti. MEGBÍZÓ elfogadja, és kifejezetten tudomásul veszi, hogy ez a vámügynöki tevékenység vonatkozásában a szokásos szerződéses gyakorlatnak megfelel. Az igénybe vett személy (teljesítési segéd) által végzett tevékenységért a MEGBÍZOTT olyan felelősséggel tartozik, mintha a tevékenységet saját maga végezte volna.
3.5 A MEGBÍZÓ tudomásul veszi, hogy amennyiben a fentieknek megfelelően a szolgáltatás teljesítéséhez MEGBÍZOTT más személyt is igénybe vesz, úgy a közreműködő tevékenységének ellenértékét MEGBÍZOTT közvetített szolgáltatásként tovább-számlázza.
V.
FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1. A MEGBÍZÓ vállalja, hogy teljes-körűen megadja MEGBÍZOTT-nak a vállalt feladat elvégzéséhez szükséges adatokat, információkat, okmányokat, igazolásokat, amelyek a megbízás teljesítéséhez szükségesek. MEGBÍZÓ az átadott okmányok valódiságáért és helyes adattartalmáért felelősséget vállal. A MEGBÍZÓ tudomásul veszi, hogy a MEGBÍZOTT akkor tudja megkezdeni a feladat végrehajtását, amennyiben ahhoz MEGBÍZÓ valamennyi okmányt, igazolást biztosítja.
2. A MEGBÍZÓ kijelenti, hogy MEGBÍZOTT-nak minden szállítmányra vonatkozóan minden lényeges információt átad, ami a vámkezelés elvégzéséhez szükséges, és egyben szavatolja, hogy az átadott információk a valóságnak megfelelnek.
Megbízó tudomásul veszi, hogy a helytelen információk átadásból eredő jogkövetkezmények és károk Őt terhelik.
3. A MEGBÍZÓ kijelenti, hogy az alábbiakban felsorolt, szakmai szempontok alapján a vámkezeléseket érintő alábbi kiemelt kérdéskörökhöz kapcsolódó lényeges kérdésekről a jelen ÁSZF-ből és az Általános Vámjogi Tájékoztatóból is tájékozódott, a vámkezelések során ezek alapján a szükséges információkat a MEGBÍZOTT részére az alábbiak szerint átadja:
o vámérték és import ÁFA- alapjának meghatározásához
o áruk tarifális besorolásához
o áruk származásával kapcsolatos kérdések
o vámuniós és/vagy közösségi státusszal kapcsolatos kérdések
o utólagos vámkezelés módosításokkal kapcsolatos kérdések
3.1 Vámérték és import ÁFA alapjának meghatározása
A MEGBÍZÓ- nak az általa importált nem közösségi áruk vonatkozásában a vámérték és az ÁFA- alapjának meghatározásához írásban a következő adatokat kell megadnia:
o számla/számlák darab- és sorszáma
Amennyiben az alábbi adatokat az átadott számla/ák nem tartalmazza/ák akkor számlánként a
o vételár
o fuvarparitás (INCOTERMS klauzula szerint)
o fuvarköltség (a fuvarköltség tartalmazza az áru szállításával, rakodásával kapcsolatban felmerül valamennyi költséget) megbontva
• külföldi és
• belföldi fuvarköltségre
Amennyiben rendelkezésre állnak, úgy a fuvarköltséget tartalmazó számla/számlák.
o biztosítási díj
Amennyiben rendelkezésre állnak, úgy a biztosítási díjat tartalmazó számla/számlák.
o ügynöki és/vagy vételi jutalék
Amennyiben rendelkezésre állnak, úgy az ügynöki és/vagy vételi jutalékot tartalmazó számla/számlák.
o egyéb, az áru vételárában nem szereplő díj
Amennyiben rendelkezésre állnak, úgy egyéb, az áru vételárában nem szereplő díjat tartalmazó számla/számlák.
3.1.1 Amennyiben az előzőekben nevesített díjakra vonatkozóan a vámkezelés során még nem áll a MEGBÍZÓ rendelkezésére a végleges költségszámla, úgy a MEGBÍZÓ-nak azt kell írásban nyilatkoznia a MEGBÍZOTT felé, hogy a díj/díjak kalkulált költségek.
3.1.2 A MEGBÍZÓ tudomásul veszi, hogy amennyiben az a tényleges díj eltér a kalkulált díjtól, úgy legkésőbb a végleges költségszámla kiállítását követő hónap 15 napjáig módosítani kell a vámkezelést a díj módosításával. A módosítás elmulasztásából származó valamennyi felelősség a MEGBÍZÓ-t terheli.
3.1.3 A MEGBÍZÓ kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a megbízás „A VÁMÉRTÉKRE VONATKOZÓ ADATOKRÓL SZÓLÓ NYILATKOZAT” (D.V.1, D.V.1 BIS) kitöltésére (is) irányul, úgy a nyilatkozat 7-9. pontjaira vonatkozóan büntetőjogi felelősség szempontjából releváns nyilatkozatot tesz a MEGBÍZOTT felé.
3.2 Tarifális besorolás
3.2.1 A tarifális besorolás az alapja a vámtétel az uniós és nemzeti intézkedések, korlátozások és tilalmak megállapításának
3.2.2 A jogszerű és szakszerű tarifális besorolás érdekében a MEGBÍZÓ-nak a következőket kell átadnia a MEGBÍZOTT részére:
o minden olyan okmány, adat, áruleírás, műszaki leírás, cikktörzslap, analízis bizonyítvány, esetleg fénykép, amely a TARIC-ban (Európai Unió integrált vámtarifa rendszere) a megfelelő áruosztályba, árucsoportba, vámtarifaszámba, alszámba történő besoroláshoz szükséges
o tájékoztatás arról, hogy történt-e korábban az azonos áruval kapcsolatban Vámhatóság által mintavétel, az eljárás milyen eredménnyel zárult
o tartozik-e az áruhoz KTF (BTI) (Kötelező érvényű tarifális felvilágosítás / Binding Tariffs Information)
3.3 Származási kérdések
3.3.1 Amennyiben a MEGBÍZÓ a vámkezelés során a származás igazolását kéri, úgy a következő információkat, adatokat kell átadnia a MEGBÍZOTT részére:
o amennyiben MEGBÍZOTT rendelkezik elfogadott exportőri jogosultsággal
• úgy értékhatártól függetlenül jogosult számlanyilatkozat kiállítására
o amennyiben MEGBÍZOTT nem rendelkezik elfogadott exportőri jogosultsággal úgy – az adott preferenciális megállapodásnak megfelelően, de általában 6.000 EURÓ áruértékig – jogosult a számlanyilatkozat kiállítására, ezen érték felett kizárólag a Vámhatóság által hitelesített EUR1/EURMED szállítási bizonyítvánnyal igazolható a származás
o egyéb esetben a származó helyzet igazolásához szükséges dokumentumok, igazolások:
• amennyiben a terméket, alapanyagot harmadik országból importálta, úgy a szabadforgalomba bocsátás során keletkezett vámárunyilatkozat, vámhatározat és a származást igazoló okmány (számlanyilatkozat, EUR1/EURMED) másolata
• amennyiben a terméket, alapanyagot az Európai Unióban vásárolta, úgy az eladó által kiállított, hatályos közösségi szabályok szerinti Beszállítói nyilatkozat
• amennyiben a terméket saját maga állította elő, úgy Gyártói nyilatkozat
3.4 Vámuniós és/vagy közösségi státusszal kapcsolatos kérdések
3.4.1 A vámuniós és/vagy közösségi státusz igazolásával kapcsolatban a MEGBÍZÓ-nak az adott vámuniós szerződés (pl. Törökország, San Marino, Andorra), illetőleg a hatályos közösségi rendelkezés szerint kell eljárnia.
3.4.2 A MEGBIZÓ-nak a közösségi vagy vámuniós státusz igazolásához a megfelelő igazoló okmányokat A.TR, T2L, T2LF, T2LFS szükséges eredetiben bemutatnia.
3.5 Az utólagos vámkezelés módosításokkal kapcsolatos kérdések
3.5.1 A MEGBÍZÓ-nak figyelemmel kell lennie arra, hogy a vámkezeléshez a MEGBÍZOTT rendelkezésre bocsátott okmányok és/vagy adatok esetleges hiba folytán, vagy előre nem látható okok következtében változnak. Ezen változások - amennyiben a vámértéket, származást, tarifális besorolást befolyásolják – módosítási kötelezettséggel járnak.
3.5.2 A MEGBÍZÓ teljesíteni tudja e kötelezettséget azzal, hogy a MEGBÍZOTT részére átadja a módosításra okot adó okmányokat, adatokat, információkat, kérve a módosítás kezdeményezését. Amennyiben ezen okmányokat MEGBÍZÓ a MEGBÍZOTT részére nem adja át, úgy a módosítás elmaradásából eredő valamennyi költség, kár vagy hatósági kötelezés MEGBÍZÓT terheli.
3.5.3 A MEGBÍZÓ-nak tudomásul kell vennie, hogy a módosítási elmulasztása többek között vámigazgatási bírság kiszabásával jár.
4. Amennyiben a MEGBÍZÓ az exportárujára vonatkozóan exportvisszatérítést kíván igénybe venni, úgy azt írásban kell, hogy közölje a MEGBÍZOTTAL. Amennyiben e tájékoztatási kötelezettségének a MEGBÍZÓ nem tesz eleget, úgy az ebből eredő károkért MEGBÍZOTT felelősségét kifejezetten kizárja.
5. Amennyiben a MEGBÍZOTT által nyújtott szolgáltatás a vámgarancia vállalására vonatkozik, a MEGBÍZÓ tudomásul veszi, hogy köteles a vámgaranciát a vonatkozó vámjogi előírásoknak megfelelően a vámhatósággal felszabadíttatni és ezt a MEGBÍZOTT felé haladéktalanul okmányszerűen igazolni.
VI.
FELELŐSSÉG
1. A MEGBÍZOTT felelős a megállapodás alapján végzett tevékenysége során a vámjogi szabályozásnak megfelelő kérelmek elkészítéséért és azok vámhatósághoz határidőre történő benyújtásáért.
2. A MEGBÍZOTT felelős a tevékenysége során a vámjogi szabályozásnak megfelelő vámeljárások elvégzéséért és azok vámhatósághoz határidőre történő benyújtásáért. A MEGBÍZOTT mentesül a kártérítési felelősség alól, ha igazolja, hogy a vámeljárási kérelem helytelen elkészítése, vagy határidőre történő benyújtásának elmaradása, vagy a kár a MEGBÍZÓ-nak felróható bármely okból következett be.
3. A MEGBÍZÓ vállalja, hogy amennyiben a MEGBÍZÓ érdekében történő vámbiztosíték-nyújtásból következően – a MEGBÍZÓ-nak felróható okból MEGBÍZOTT-nak a vámhatóság felé vám és/vagy nem közösségi adó, vámigazgatási bírság-fizetési kötelezettsége keletkezik, úgy annak teljes összegét felhívás alapján a MEGBÍZOTT részére 8 napon belül megtéríti, egyidejűleg teljes vagyonával készfizető kezességet nyújt ezen összegre a MEGBÍZOTT számára.
4. A MEGBÍZOTT kizár minden felelősséget a szolgáltatások módosításával, a díjak változtatásával, a szolgáltatások felfüggesztésével vagy megszüntetésével kapcsolatosan.
VII.
SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE
1. A szerződés megszüntetése indoklás nélkül:
A szerződést a FELEK jogosultak egyoldalúan 30 napos felmondási idővel, külön indoklás és kártérítési kötelezettség nélkül felmondani. A felmondást tértivevényes levélben kell megküldeni a másik FÉLNEK. Amennyiben az értesített FÉL a tértivevényes levelet bármely okból nem veszi át – a levél kézbesítését a cím helyességének ellenőrzése mellett – ismételten meg kell kísérelni. A megismételt kézbesítés sikertelensége estén a levél legkésőbb a megismételt feladástól számított 5 (öt) napon elteltével kézbesítettnek tekintendő. MEGBÍZOTT elfogadja, hogy a 30 napos felmondási idő nem tekinthető a felmondási jog korlátozásának.
2. A szerződés megszüntetése indoklással:
2.1 A MEGBÍZÓ jogosult jelen szerződés azonnali hatályú, kártérítés fizetési kötelezettség nélküli felmondására, amennyiben:
a) a MEGBÍZOTT megsérti a szerződésben vállalt titoktartási kötelezettségét, vagy a
b) a MEGBÍZOTT nyilatkozatával vagy magatartásával/eljárásával sérti a MEGBÍZÓ jó hírét, üzleti tisztességét, vagy
c) a MEGBÍZOTT fizetésképtelen, csődeljárást vagy felszámolási eljárást kezdeményez önmagával szemben, vagy ellene jogerősen felszámolási eljárás elrendelésére került sor vagy
d) a MEGBÍZOTT tevékenysége során kárt okoz a MEGBÍZÓ-nak, és azt a meghatározott határidőn belül nem téríti meg a MEGBÍZÓ részére.
2.2 MEGBÍZOTT jogosult a szerződést rendkívüli azonnali hatállyal felmondani,
a) ha a MEGBÍZÓ díjfizetési kötelezettsége 30 napot meghaladó késedelembe esett és a késedelmét a MEGBÍZOTT írásban tett fizetési felszólítása ellenére nem orvosolta,
b) ha a MEGBÍZÓ együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget
c) a MEGBÍZÓ jogszabálysértő cselekménye vagy mulasztása, mely a MEGBÍZOTT ésszerű kockázatvállalását meghaladja és/vagy a MEGBÍZOTT vámhatósági engedélyeit/státuszát (így különösen: megbízható vámadós, ÁFA-biztosítás alóli mentesség, AEO) veszélyeztetné, vagy hátrányosan befolyásolna.
d) MEGBÍZÓ nem tesz eleget bármely jogcímen MEGBÍZOTT felé fennálló fizetési kötelezettségének, így különösen, de nem kizárólagosan közigazgatási határozatban megállapított olyan fizetési kötelezettségének, amelynek MEGBÍZOTT eleget tett, de amelynek áthárítására jelen szerződés keretei között jogosult.
3. A szerződés felmondása esetén a FELEK a felmondás hatályának napjáig keletkezett költségeket kötelesek egymással szemben elszámolni.
4. Rendkívüli felmondás esetén FELEK fenntartják maguknak a jogot a szerződésszegésből eredő jogaik érvényesítésére, ideértve a káraik megtérítésére való jogot is.
VIII.
KÖZÖS SZABÁLYOK
1. Vis Maior
1.1 Nem minősül szerződésszegésnek, ha a szerződő FELEK egyikének sem felróható okból (vis maior) a FELEK bármelyike nem tudja teljesíteni a szerződésben foglalt kötelezettségeit. Vis maior körülménynek kell tekinteni azokat az előre nem látható és emberi erővel elháríthatatlan körülményeket (pl.: háború, országos sztrájk, földrengés, árvíz, tűzvész, terrorcselekmény stb.), amelyek nem függenek a FELEK akaratától és közvetlenül akadályozzák az adott FELET a szerződéses kötelezettségének teljesítésében. A másik szerződő FÉL kérésére a vis maior tényéről az érintett FÉL köteles a származási ország hatósága vagy érdekképviseleti szervezete által kiadott megfelelő igazolást bemutatni.
1.2 A FELEK ellentétes írásbeli megállapodásának hiányában a szerződéses határidők a vis maior időtartamával arányosan meghosszabbodnak.
1.3 Amennyiben a vis maior időtartama a 30 napot meghaladja, bármely FÉL jogosult a szerződést írásban felmondani minden hátrányos jogkövetkezmény nélkül, illetve abban az esetben is, ha erre egyébként a szerződés alapján nem lenne jogosult.
1.4 A szerződés felmondása előtt a FELEK kötelesek egyeztetést lefolytatni a szerződés esetleges módosításáról. Amennyiben az egyeztetés 10 napon belül nem vezet eredményre, megnyílik a szerződés felmondásának lehetősége.
1.5 A fenyegető vis maiorral és a vis maior bekövetkezéséről, várható időtartamáról a szerződő FELEK egymást haladéktalanul, írásban tájékoztatni kötelesek. A fenyegető vagy bekövetkező vis maiorról történő késedelmes tájékoztatásból származó kárért a késedelmes tájékoztatásért felelős FÉL felel.
2. Titoktartás
2.1 Szerződő FELEK kijelentik, hogy a jelen szerződéssel kapcsolatos megbízási szerződések megkötésével és teljesítésével összefüggésben a másik FÉL-lel és annak tevékenységével kapcsolatban bármilyen módon tudomásukra jutott adat, tény, így különösen, de nem kizárólagosan jelen szerződés léte és tartalma üzleti titoknak minősül, azt a FELEK harmadik személynek nem adhatják ki, nem tehetik hozzáférhetővé és jelen szerződés teljesítésétől eltérő más célra nem használhatják fel.
2.2 A titoktartási kötelezettség nem terjed ki továbbá az alábbi információkra:
a) amelyek a nyilvánosság számára rendelkezésre állnak, vagy amelyek a jövőben az információt kapó szerződő FÉL hibáján kívül válnak nyilvánossá, vagy
b) amelyek bizonyíthatóan már a szerződés hatályba lépését megelőzően is ismertek voltak az információt kapó FÉL számára, vagy
c) amelyek olyan harmadik FÉL által jutottak az információt kapó Fél tudomására, akit, vagy amelyet nem köt titoktartási megállapodás azon szerződő Fél felé, amelyre az információ vonatkozik vagy
d) amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy kiadását jogszabály, tőzsdei szabályzat vagy hatósági rendelkezés teszi kötelezővé, az előírt mértékben és kör részére.
2.3 Jelen titoktartási kötelezettségvállalás hatályosságát nem érinti a szerződés bármilyen okból történő megszűnése, az a szerződés megszűnésétől számított 3 évig fennáll.
3. Értesítések
3.1 A FELEK a szerződésben meghatározott esetekben írásban kötelesek egymást értesíteni, amely csak akkor érvényes, ha azt személyesen vagy könyvelt postai küldeményként vagy telefax útján kézbesítették. Az értesítés személyes kézbesítés esetén a kézbesítés napján, könyvelt küldemény esetén amennyiben az értesített FÉL a tértivevényes levelet bármely okból nem veszi át - a levél kézbesítését a cím helyességének ellenőrzése mellett- ismételten meg kell kísérelni. A megismételt kézbesítés sikertelensége estén a levél legkésőbb a megismételt feladástól számított 5. munkanapon, míg telefax esetén az elküldést követő munkanapon tekinthető kézbesítettnek. A FELEK írásban történő értesítésének esetei: szerződés módosítása, szerződés megszüntetése felmondása, további szerződésmódosításnak nem minősülő kérdések (pl. Cím, bankszámla szám változás stb.).
3.2 A FELEK, ha a szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, az értesítéseket e-levéllel is teljesíthetik. Az e-levéllel történő értesítés szabályai:
a) Az e-levelek cégszerű aláírás és ezt helyettesítő azonosítás nélkül jutnak el a FELEK-hez, amelyet a FELEK tudomásul vesznek, és ellenkező bizonyításig arra jogosulttól származottnak, továbbá az abban megjelenő tartalom szerint elfogadottnak tekintenek.
b) A FELEK egyezően kijelentik, hogy a jelen szerződéses kapcsolatukban, az e-leveleiket úgy tekintik, mintha azok cégszerűen vagy meghatalmazáson alapuló aláírási joggal rendelkező munkavállalók által aláírt papírformájú írásos dokumentumok lennének, így ellenkező bizonyításig mind a feladó személyét, mind pedig a levél tartalmát hitelesnek fogadják el.
c) A szerződésben rögzített szabályoknak megfelelően létrehozott e-levelek tekintetében a FELEK sem bíróságok, sem más hatóságok előtt nem hivatkozhatnak arra, hogy azok nem felelnek meg a cég nevében tett írásos dokumentumok követelményeinek, kivéve, ha alkalmazására bizonyíthatóan, csalárd vagy egyéb jogellenes szándékkal került sor.
d) Abban az esetben, ha a küldő FÉL e-levelével kapcsolatban vita merül fel a küldő személye, vagy a levél tartalmával kapcsolatban, a küldő FELET terheli annak bizonyítása, hogy a levelet nem a feladóként megjelölt személy, vagy nem a megérkezett tartalommal küldte el.
e) A FELEK kijelentik, hogy az alkalmazandó e-levelezési rendszert a szerződés aláírásának időpontjában biztonságosnak és alkalmasnak tekintik, és egyben vállalják, ha a működés során a rendszer biztonságát tudomásuk szerint veszély fenyegeti, e tényről, ismeretről haladéktalanul tájékoztatják a másik felet. FELEK a késedelmes tájékoztatásból eredő károkért felelősséggel tartoznak.
4. Vitás kérdések, joghatóság, irányadó jog
4.1 A jelen szerződésre a magyar jog az irányadó, jogvita esetén a magyar jog szabályait kell alkalmazni és a FELEK alávetik magukat a magyar bíróságok joghatóságának. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a magyar Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
4.2 Amennyiben a jelen szerződés bármelyik rendelkezése érvénytelen vagy jogi úton nem érvényesíthető vagy valamely illetékes bíróság vagy hatóság megállapítja annak érvénytelenségét vagy jogi úton való érvényesíthetőségének hiányát, ez nem érinti a jelen szerződés többi rendelkezésének érvényességét és kikényszeríthetőségét. A szerződő FELEK továbbá kötelesek az érvénytelen rendelkezést olyan új, érvényes megállapodással helyettesíteni, amely az eredeti elképzelésükhöz a legközelebb áll.
4.3 A FELEK között felmerülő minden jogvita jó szándékú megvitatásra kerül a békés megoldás elérése érdekében.
4.4 Jelen szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi a Vámjogi Tájékoztató, melynek tartalmát MEGBÍZÓ részletesen megismerte. MEGBÍZÓ ennek megfelelően nem hivatkozhat arra, hogy a Vámjogi Tájékoztatóban szereplő bármely adat, információ, kötelezettség vagy jogkövetkezmény ismeretlen számára.
4.5 MEGBÍZÓ elfogadja és tudomásul veszi, hogy jelen szerződés valamennyi rendelkezése a vámjogi és vámszakmai gyakorlattal összhangban áll, így MEGBÍZÓ a szerződés egyetlen rendelkezéséről sem kér külön ismertetést.
4.6 Az ÁSZF nyelve a magyar nyelv, a MEGBÍZÓ tudomásul veszi, hogy vita esetén a magyar nyelvű szöveget kell irányadónak tekinteni.
Jelen Általános Szerződési Feltételek 2020. január 1. napján lépnek hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépéskor érvényben lévő, és a hatályba lépés után megkötött valamennyi olyan megbízási szerződésre és meghatalmazásra vonatkozik, amelyikben az ÁSZF megnevezésre került.
Budapest, 2020. január 1.
Nagy Angéla
ügyvezető